Alapítvány alapítása
Az alapítvány a nonprofit civilszféra egyik jelentős szervezeti formája, jogi személy, amelyet az alapító az általa meghatározott, tartós cél folyamatos megvalósítására hoz létre. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Az alapítvány alapja a célvagyon, amelyet az alapítvány szervezetének kell kezelnie, és az alapítványi célra kell fordítani.
Az alapítvány a jogerős bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, amely a jövőre nézve történik, tehát nem az alapszabály elfogadására visszamenő hatállyal. Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmét elektronikus úton kell benyújtani a székhelye szerint illetékes törvényszékhez.
Alapítványt létrehozhat természetes és jogi személy egyaránt, egy alapítványnak több alapítója is lehet. Az alapítvány célját az alapító határozza meg. Az alapítvány célnak tartósnak kell lenni. Az alapítvány nem hozható létre gazdasági célra, de az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet. Az alapítványi cél nem lehet jogellenes vagy jó erkölcsbe ütköző. Az alapítónak a cél megvalósításához szükséges vagyont kell az alapítvány rendelkezésére bocsátania. Az alapítványi vagyont az alapítvány szervei - általában a kuratórium – kezelik, az alapítvány céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon. Az alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott módon lehet.
Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét és alapítóját. Rendelkezni kell arról, hogy határozott vagy határozatlan időre jön létre. Az alapító okirat tartalmazza az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait, a kuratóriumi tagság keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratórium és egyéb szervek működésére vonatkozó rendelkezéseket, a tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, az alapítvány képviseletére vonatkozó rendelkezéseket. Az alapítvány kezelő szerve a legalább három tagból álló kuratórium vagy egy személy, a kurátor. Szükség szerint rendelkezik a gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről. Felügyelő bizottság létrehozása csak közhasznú alapítvány esetében kötelező. Az alapító okiratban rendelkezni lehet az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítványi vagyon sorsáról.
Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja. Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
Ha több személy együttesen úgy létesít alapítványt, hogy az alapítói jogokat testületben látják el, az alapítók gyűlésére az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.
Az alapítvány alapításához, a nyilvántartásba vételi eljáráshoz nem kötelező a jogi képviselet, ugyanakkor célszerű megfelelő szaktudással rendelkező személy segítségét kérni, tekintettel a jogszabályi rendelkezések szertágazó voltára.
Az alapítvány alapításával kapcsolatban szükséges még megemlíteni a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit. Az egyesület – a korábbi szabályozástól eltérően – alapításkor nem szerezheti meg a közhasznú jogállást. A működése során legalább két évig teljesíteni kell a törvényben meghatározott, alábbi feltételeket:
A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
Az alapítványra vonatkozó jogi szabályozást a Polgári Törvénykönyv Harmadik könyve és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.