Egyesület alapítása
Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
Az alapító tagok az alapszabály elfogadásáról az egyesület alakuló közgyűlésén döntenek, vagy annak tartása nélkül erről megállapodnak. Az alapszabály elfogadásával egyidejűleg meg kell választani az egyesület tisztségviselőit, továbbá megállapítani a tagdíj összegét és megfizetésére vonatkozó szabályokat.
Az egyesület a jogerős bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, amely a jövőre nézve történik, tehát nem az alapszabály elfogadására visszamenő hatállyal. Az egyesület nyilvántartásba vételi kérelmét elektronikus úton kell benyújtani a székhelye szerint illetékes törvényszékhez.
Az egyesületi tagság alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, ezt követően a belépési kérelemnek a közgyűlés vagy elnökség általi elfogadásával keletkezik. Az egyesület magánszervezet, ezért a tagjegyzéke és tagjainak személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A tagok jogait és kötelezettségeit – a törvényi keretek között – az alapszabály határozza meg.
Az egyesület alapszabályában meg kell határozni az egyesület nevét, székhelyét, meg kell jelölni az egyesület célját, feladatai és tevékenységét. Az egyesület céljait, feladatait szabadon határozza meg azzal, hogy egyesület nem alapítható gazdasági célra, továbbá az egyesület célja nem lehet jogellenes vagy jó erkölcsbe ütköző. Az egyesület kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet az egyesületi cél elérése érdekében folytathat.
Rendelkezni kell az alapszabályban a tagsági jogviszony létrejöttéről és megszűnéséről, a tagok jogairól és kötelezettségeiről, a tagdíj összegének meghatározásáról, fizetésének szabályairól.
Az alapszabályban meg kell jelölni az egyesület vezető tisztségviselőit (ügyvezető elnök vagy legalább három tagú elnökség), továbbá az esetleges felügyelő bizottság tagjait (legalább három fő), továbbá a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket a Ptk. felsorol.
Rendelkezni kell továbbá az egyesület egyes szerveinek – közgyűlés, elnökség, felügyelő bizottság, ha van – szervezetéről és működéséről. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyen valamennyi tag jogosult részt venni, szavazati jogát gyakorolni, felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat, észrevételeket tenni. A közgyűlés nem nyilvános. Az egyesület ügyvezetését az elnökség vagy az ügyvezető látja el. A vezető tisztségviselőket az elnökség tagjai közül választja meg a közgyűlés. Felügyelő bizottság létrehozása akkor kötelező, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma meghaladja a száz főt.
A sportegyesület esetén a fenti rendelkezéseket ki kell egészíteni a sporttörvény vonatkozó rendelkezéseivel, és külön kell kérni az egyesület sportegyesületként történő nyilvántartásba vételét.
Az egyesület alapításához, a nyilvántartásba vételi eljáráshoz nem kötelező a jogi képviselet, ugyanakkor célszerű megfelelő szaktudással rendelkező személy segítségét kérni, tekintettel a jogszabályi rendelkezések szertágazó voltára.
Az egyesület alapításával kapcsolatban szükséges még megemlíteni a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit. Az egyesület – a korábbi szabályozástól eltérően – alapításkor nem szerezheti meg a közhasznú jogállást.
A működése során legalább két évig teljesíteni kell a törvényben meghatározott, alábbi feltételeket:
A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.